Csüngő fukszia gondozása (Fuchsia × hybrida)

A csüngő fukszia az Onagraceae (Ligetszépefélék) családba tartozó, eredetileg Dél-Amerikából származó dísznövény. A fuksziáknak számos fajtája ismert, amelyek más-más adottságokkal rendelkeznek: lehetnek magas növésűek fásodó szárral, vagy alacsonyra növő, lágyszárral, illetve csüngő, vagy kúszó típusúak is. Nevét Leonhart Fuchs-ról kapta, aki egy német botanikus volt. A növény Krisztus vércseppje néven is ismert.

Csüngő fukszia jellemzői

Ez a lombhullató cserje igen különleges virággal rendelkezik, ami jól megkülönbözteti a hagyományos virágoktól. A virágzat külső oldalán négy csészelevél található, ami általában más színű mint a virágkorona. A virág belsejéből pedig feltűnően hosszú bibeszálak csüngenek ki.

A növény magasság a fél métertől a két méter magasságig terjedhet, fajtától függően.

Csüngő fukszia gondozása

Mivel a növény a szubtrópusi övezetből származik, ahol magas páratartalom van jelen, és a talaj humuszban igen gazdag, ezért hasonló körülményeket kell biztosítani számára.

A tűző napot nem kedveli, legjobb számára az árnyékos, esetleg olyan hely, ahol a reggeli napsütés még éri a növényt, de a déli órákban nem kap tűző napot. Ezen kívül a fuksziát szélvédett területre kell elhelyezni.

A növény magas vízigényű, ezért nyár folyamán folyamatos öntözésre szorul, kifejezetten kedveli az esővizet. Viharos időben viszont óvjuk a növényt: Ha nyáron sötét felhők gyülekeznek, tegyük tető alá.

A fuksziát érdemes nyár folyamán rendszeresen tápoldattal ellátni, és időközönként az elszáradt virágait eltávolítani, hogy gyorsabban újak nyílhassanak.

A csüngő fukszia megfelelő környezetben sok virágot hozhat, ami egy idő után a növény szárára terhelést jelenthet, ezért egy karó segítségével kitámaszthatjuk és kikötözhetjük a növényt.

Talaj tekintetében az enyhén savanyú, üde, jó szerkezetű talajt kedveli, így célszerű kiváló minőségű virágföldet választani számára.

A fukszia hazánkban nem télálló, ezért télen egy világos, de fagymentes helyre kell elhelyezni, ekkor már nem szükséges sűrűn öntözni a növényt.

Tavasszal, mielőtt elindul a hajtásnövekedés, érdemes kissé visszavágni a fuksziát. Ezzel támogatjuk a növényt a növekedésében, illetve ezzel az eljárással akár kis fává is alakíthatjuk.

A fukszia teleltetése

A csüngő fukszia számára válasszunk egy fagymentes (7-10°C) sötét helyet.

Sötét helyen teleltetéskor a leveleit ledobálja, ami nem optimális, de van előnye is: Kevesebb az esélye, hogy megtámadják különböző kártevők a növényt.

Ha világos helyen tudjuk átteleltetni, akkor levelei megmaradnak. Ebben az esetben a hőmérséklet meghaladhatja valamennyivel a 10°C fokot is (10-15°C).

A teleltetés során folyamatosan csökkentsük az öntözést, a tápoldatozást pedig teljesen hagyjuk abba.

Mikor beköszönt a március, vizsgáljuk át a fuksziát. Ekkor már át is ültethetjük, ha szükséges, és vissza is vághatjuk, hogy erősebb hajtásnövekedésnek induljon.

Fukszia szaporítása

A csüngő fukszia dugványozással, és magról is szaporítható.

Ha a dugványozást választjuk, szükségünk lesz egy friss hajtásra, amit egy fukszia növényről választhatunk le. A hajtás legyen 5-10 cm hosszú, aminek az alsó végéről távolítsuk el a leveleket.

A dugványozás március-április környékére is tehetjük, amikor teleltetést követően a növény visszavágása után a leválasztott hajtásokat felhasználhatjuk szaporításra, de nem szükséges ehhez időzíteni, július tájékán is elvégezhetjük.

Ha tehetjük, ütemezzük úgy, hogy a friss hajtást rögtön el tudjuk ültetni. Ez biztosítja azt, hogy a dugvány gyökereket tudjon nevelni. Ha nem tudjuk azonnal elültetni, akkor tegyük addig vízbe a hajtásokat.

Ültessük a dugványt jó minőségi humuszban gazdag földbe. Ezt követően, hogy megfelelő páratartalom érje, húzzunk áttetsző zacskót a cserépre, és időközönként szellőztessük meg a növényt. Nagyjából 10-12 nap után meggyökeresedik a növény, ekkor már levehetjük róla a zacskót.

Csüngő fukszia fácskává alakítása

Ha a csüngő fuksziát fás szárú kisebb fácskává szeretnénk alakítani, akkor a növény oldalhajtásait le kell választanunk, hogy a szár meg tudjon erősödni, és nőni. Ez a folyamat hosszabb ideig eltarthat, míg a növény a kívánt magasságot el nem éri és a szár el nem kezd fásodni. Miután ez megtörtént, a kis fácska koronájának formára vágásának is nekiállhatunk.